A szájsebészet hallatán sokunkban téves elképzelések élnek. Ezeknek talán régi „rémtörténetek” adnak táptalajt, ezek a történetek szinte szájról-szájra terjedhetnek, mint valami népmese. Napjainkra azonban a szájsebészetből egy teljesen új fogászati szakterület fejlődött ki. Ezt külön arc-, állcsontsebészetként említik. Így amit ma egyszerűen szájsebészetnek hívunk, annak szaknyelven maxillofaciális sebészet a speciális neve.

Sajnos gyakran felmerülhetnek olyan beavatkozások, amelyeket csak kimondottan szájsebészeti kezelések alkalmával tudják orvosolni. Ezeket minden esetben egy külön szájsebészeti szakorvos,  egy speciálisan kialakított rendelőben végzi el. A beavatkozás legtöbb esetben nem csak a fogat, hanem az állkapcsot, arccsontot, arcüreget is érinti. E szakterület az évek alatt igen csak kinőtte az általánosságban használt szájsebészet kifejezést. Több kategóriát különböztetünk meg, egészen a foggyökerek eltávolításától a nyálmirigyek sebészetén keresztül a Craniofacális sebészetig, ami már egy nagyon bonyolult, a fejdeformitásokért felelős szakirány.

Az első arc-, állcsont-, szájsebészeti beavatkozás egészen az 1848-as évekre vezethető vissza

A magyar szájsebészet alappillérei minden bizonnyal a hadi sebészetből nőtték ki magukat. Az 1848-49-es években lezajlott Magyar-Osztrák háborúban elsőként Balassa János rengeteg orvosi feljegyzéssel gazdagította történelmünket. A jegyzetek szerint neki voltak először országunk területén kifejezetten szájsebészeti tapasztalatai. A háború után Sisi királynő udvari orvosaként minden figyelmét a szájpadhasadékok és a műtéttechnikai megoldásokra fordította.

Az I. világháború után rohamos fejődés vette kezdetét a szájsebészeti szakterületen. Fontosnak tartották a fog, illetve állkapocssérült katonák ellátását. Európa egyik legmodernebb orvosi egyeteme épült fel Budapest szívében. Igazgatója Árkövy János volt, aki az egyik leglelkesebb orvosok egyike volt, szívügye volt a sérült katonák kezelése.

1922-ben halála után az intézményért felelős személy Szabó József lett, aki a klinika míxillofaciális oktatását is lehetővé tette. Ennek az oktatásnak köszönhetően a II. világháborúban már minden megyei kórházban volt külön szájsebészeti szakosztály. A fogorvosok száma pár évtized alatt megsokszorozódott, az eddig fogászathoz értő segítők is okleveles orvosokká fejlődhettek.

A fájdalommentes beavatkozások titka, avagy miért jó, ha nem érzünk semmit kezelések alatt?

Régebben még előfordulhatott, hogy egy egy szájsebészeti beavatkozás fájdalommal, kellemetlen érzéssel járjon. Épp ezért a legtöbben szorongást érzünk még csak egy általános fogászati kontroll alkalmával is, ami minden bizonnyal leküzdhetetlen félelemmé alakul, ha meghalljuk ezt a kifejezést. A hatékony gyógyászati termékeknek és a kíméletes beavatkozásoknak köszönhetően nincs okunk a bizalmatlanságra. A modern szájsebészet egyik célja, hogy minél kevesebb stresszhelyzet érjen minket. Legyen szó akár egy fogeltávolításról, vagy akár egy komolyabb műtétről. A fájdalommentesség nem csak nekünk, hanem az orvosunknak is nagy megkönnyebbülést okoz majd.